Ez volt az utolsó hétvége a cseresznyevirágzás-időszakból, ezért (bár az idő felhős és hűvös volt), elmentünk fényképezkedni a közeli parkba. Pont abba, ahol tavaly is fényképezkedtünk a cseresznyefák alatt. Egy év nem tűnik nagy időnek, de ha az alábbi képeket megnézi az ember, látja, hogyan múlik az idő igazából...
 |
| 1 év 2 hónaposan... |
 |
| ...és pontosan 1 évvel ezelőtt |
 |
| Zorro is élvezte a sétát |
 |
| Anna napról-napra szebben jár |
 |
| Cseresznyevirág alagút |
|
|
A gyors fényképézkedés után elmentünk egy barátnőmhöz, aki nemsokára költözik pár évre Mongóliába. 4 felnőtt és 6 gyerek volt, volt is nagy ricsaj!
Ezek a képek már egy másik napon készültek - nem tudom, miért, de mostanában a hétvégén mindig rossz az idő, hétközben pedig mindig gyönyörű napsütés van...
 |
| Fuji a cseresznyefák hátterében |
 |
| Zorro a virágszirom szőnyegen... |
 |
| ...és a cseresznyefák alatt |
Egy másik napon elmentünk anyósékkal ebédelni, majd volt nagy játék utána a kertben.
 |
| Anna, a kiskertész |
Anna már sokat sétál, nem kell babakocsiban tolni.
A hétvégén elmentünk Okinawára, egy délen levő szigetre Japánban. Az idő ott áprilisban általában jó szokott lenni, de sajnos kifogtuk azt az egy hetet áprilisban, amikor esett... de így is 26 fok meleg volt, és egy pár órára ki is sütött a nap, úgyhogy nem panaszkodhatom.
A repülőút 2 óra volt, amit odafelé nagyon jól bírtak (délelőtt volt, aludtak is a repülőn egy órát), hazafelé (este volt) viszont végigbőgték az utat (gondolom, a körülöttünk ülő utasok nagy örömére...)
 |
| "Kérsz kenyeret?" |
 |
| Anna alszik |
 |
| a két csibész |
Okinawára megérkezve megebédeltünk, beültünk a bérelt kocsiba és irány a szálloda! (Az eső épp esett, úgyhogy nem tudtunk csavarogni a városban)
 |
| Anna a színpadon. Ja, nem, csak az ágyon... |
 |
| Tenger debütálás! |
Az eső elállt, ezért gyorsan lementünk pancsolni a szálloda tengerpartjára.
A gyerekek imádták a vizet! (Meg a homokot... Karina persze rögtön a szájába tömött minden kavicsot és kagylót...)
 |
| pancsolás a tengerben |
Este elmentünk egy spanyol étterembe szülinapot ünnepelni.
Karina annyira belejött az állásba, hogy még az étteremben is azt gyakorolta.
Aztán tapsolt magán, amikor sikerült megállnia. :) Mi meg persze majdnem szívrohamot kaptunk, hogy nem esik-e le a székről...
 |
| csendélet: szülinapi desszert - mellette pelenkás-táska |
|
Másnapra esőt mondtak, ezért egy kis reggeli birkózás után felkerekedtünk az akváriumba. Autóval olyan egy óra volt az út, szerencsére a babák kihasználták az időt alvásra.
 |
| kivételesen Karina gyömöszöli Annát |
 |
| útban az akvárium felé |
 |
| a bejáratnál - Karina az új kedvencével, a piros mackóval |
 |
| Egy hatalmas tintahal társaságában |
 |
| a fő látványosság - a nagy akvárium és benne 3 cetcápa |
 |
| Karina a bálna szájában - szerencsére csak makett |
 |
| Anna, a cetcápa plüssállat és a bálna |
 |
| ekkora egy bálna uszonya |
 |
| az akvárium előtt |
 |
| napsütésben gyönyörű a tenger |
Mire kiértünk az akváriumból, kisütött a nap, ezért siettünk vissza a szállodába egy kis pancsolásra.
Bár mire odaértünk, megint beborult, de meleg volt és nem esett az eső, ezért ejtőztünk egyet a medenceparton.
 |
| a lányok a kis okinawai népviseletben, amit Nagyiéktól kaptak pár hónapja |
 |
| nagy az öröm |
 |
| az új "barátokkal" |
 |
| pancsi a medencében |
 |
| ...és ejtőzés a napágyon |
Hétfőn este indult a gépünk, ezért délelőtt kicsekkoltunk a szállodából, és Nahában (ahol a reptér is van), megnéztük még indulás előtt a Shuri várat, ami világörökség. Teljesen különbözik az "igazi" japán váraktól, a cifraságával és színeivel. A japán várak általában fehérek, ez pedig élénk piros volt. Ebből is látszik, mennyire más itt a kultúra.
 |
| így utazik Karina |
 |
| a Shuri vár kapujánál |
 |
| a trón - Okinawa régen különálló királyság volt |
 |
| Anna rohangál a téren |
 |
| a vár előtt |
 |
| a várfalon |
 |
| azért vannak modern eszközök is, mint ez a lift |
 |
| Anna még mindig rohangál a téren |
